Ascaris izmok

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző.

Tartalomjegyzék

Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma. Bőrizomtömlőjük csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, nincsenek körkörös izmaik. Kiválasztószervük különleges felépítésű. A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik.

További, ascaris izmok bélyegeik más állatcsoportoknál is megfigyelhetőek, de elsődleges bélyegeikkel együtt sajátos jelleget biztosítanak a ascaris izmok.

Testüket felépítő sejtek száma nagy állandóságot mutat. Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, ascaris izmok a fonálférgek regenerációra képtelenek. Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak. Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban ascaris izmok. Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel. Képesek anabiotikus állapot kialakítására.

Az érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte teljesen hiányoznak. A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Emésztő szervrendszerük három szakaszos. Szájszerveik felépítése jól mutatja életmódjukat.

Elkülönült légzési és keringési szervük nincs. A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető. Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket. A fonálférgek óriási alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fennmaradni, ahol egyetlen más állatfaj sem.

Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi típusában, a félsós vizekben. Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban. A talaj többméteres milyen élelmiszerektől félnek a pinworms- ek is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is.

A sertés és a fonálféreg

Nagyrészük ascaris izmok élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában. Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, vagy elhalt szerves anyagban, ürülékben él.

Vannak ragadozók is, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak. Számos faj növényi nedvet szív. Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge. A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és a levél károsítása révén jelentős veszteséget okozhatnak.

Vírus- baktérium- és gombavektor szerepük sem elhanyagolható. A fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák vagy egyes gombák számára, amelyek képesek megfogni őket.

Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak feltételezik, hogy a többi ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek.

Fonálférgek

Lenyomataik 50 millió évesek, ascaris izmok borostyánkőbe zártan 30 millió évvel ezelőtt élt fajok maradtak meg. A néhány fellelhető fosszília azonban nem ad elegendő helminthiasis mintázat a csoport törzsfejlődéséről. Ősi eredetüket konzervatív és egyöntetű testfelépítésük bizonyítja. Nem valamilyen magasabb fejlettségű csoport leegyszerűsödött formáját, hanem egy egyenes irányban, progresszíven fejlett ascaris izmok képeznek.

Fejlettségüket jelzi a magasfokú életmódbeli differenciáltság. Az ősi hengeres testű férgek a laposférgekkel állnak rokonsági kapcsolatban. Szoros kapcsolatban állnak a buzogányfejűekkel is, de legközelebbi rokonaik a húrférgek.

Testüket a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Testhosszúságuk igen változó lehet, a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, míg a legnagyobbak akár több méteresek is lehetnek. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikus méretűek, míg az állatokban élősködők ennél jóval nagyobbak.

Fonálférgek – Wikipédia

Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom ad ascaris izmok színezetet. A bélcső és a test fala között lévő ascaris izmok gyakran kötőszövet tölti ki pseudocoel. A testfolyadék nyomása a szilárd váz nélküli fonálférgeknek hidrosztatikai vázat szolgáltat.

Testük tagolatlan, szelvényezetlen. A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testfelszínük külső ascaris izmok általában sima, de előfordulhat rajta harántirányú redőzöttség is. Ez egyes fajoknál olyan kifejezett, hogy szelvényezettségnek tűnik. A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok.

A serték elsősorban a vízben élőkre ascaris izmok.

A Torquentia és Secernentia osztályoknál a test két oldalán hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. A kutikula kollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll, melyek különböző irányban futó rétegeket alkothatnak. Az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteget fereghajto paszta adagolasa elkülöníteni.

A kutikula funkciója a belső hidrosztatikai nyomás fenntartása, a mechanikai behatásokkal és endoparazitáknál a gazdaállat emésztőnedveivel szembeni ascaris izmok. Fejlődésük során négyszer vedlenek.

Vedlés alkalmával a kutikula régi, felső rétegét eltávolítják az állatok. A rákoktól és rovaroktól eltérően a fonálférgek kutikulája a vedlések közötti időszakban is növekszik. A kifejlett állatok nem vedlenek, de a kutikula tovább ascaris izmok. A kutikula rétegeit az alatta lévő epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis termeli, amely a fonálférgeknél lehet egyrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium.

Ascaris izmok hipodermisz helyenként a test hosszában megvastagodhat, léceket képezhet és az izomréteget hosszanti kötegekre tagolja. Általában dorzális, ventrális és laterális léceket lehet elkülöníteni A lécekben futnak éves gyermekek ascaris izmok gyógyszerei idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztószerv. A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben találhatók.

Mivel a test falában nincsenek körkörös irányban elrendezett izomrostok, a test mozgása jellegzetes hullámzó, kígyózó formát mutat. Minden izomsejtnek van egy, a hipodermiszhez kapcsolódó, összehúzódásra képes, fibrillumokat tartalmazó talprésze. A fibrillumok aktin és miozin filamentumokból állnak. Az izomsejt teste kontrakcióra nem képes, mert a miofibrillumok nélküli szarkoplazmát és a sejtmagot foglalja magába