Fekete Ágnes

Csirke belső parazitái

Kártevő csirke Csirke belső parazitái. Merényi László Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal való találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem nagyon kell számolni. A gyakorlati élet ezt az elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az állományokban és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot.

csirke belső parazitái

A különbség azért lényeges, mert az eltérõ tartásmódokban más-más parazitákkal és kártevõkkel kell számolni, de azonos problémák is vannak. A mélyalmon tartott brojler- vagy pecsenyecsirkéknél a zárt tartás következtében olyan belsõ élõsködõk, amelyek közvetett fejlõdésûek mételyek, galandférgek, egyes fonálférgektehát fejlõdésük valamilyen köztes gazda csiga, giliszta, ízeltlábú stb.

A rövid kb. A gyakori turnusváltás és a két állomány csirke csirke belső parazitái parazitái idõben elvégzett alomkihordás, takarítás és fertõtlenítés is a csekély fertõzõdési csirke belső parazitái támogatja.

Ezek közül a legjelentõsebb belsõ élõsködõk a különbözõ kokcidium fajok Eimeria spp. Ezen kívül számolnunk kell az állatok szoros környezetében élõ olyan kártevõkkel, mint az alombogár Alphitobius diaperinus és a különféle légyfajok Muscidaeamelyek közvetve, más kórokozók átvitelével veszélyeztetik az állományok egészségét.

Élősködők elleni szerek

Az orsóférgesség a brojlerállományokban nem tud kialakulni, mivel a féreg fejlõdési ideje a peteürítésig hosszabb 6—7 hétmint a csirkék élethossza.

Ezért a figyelmet — ebbõl a szempontból — a tenyész- és árutojást termelõ tojóállományokra kell fordítani. Kétfázisú nevelés esetén a fertõzési láncot az elõnevelt állománynak a termelõistállóba telepítésekor elvégzett gyógyszeres kezelésével meg tudjuk szakítani. A gyógykezelést az áttelepítés elõtt célszerû elvégezni, mert így a termelõistállóba már nem kerülhet a fertõzést fenntartó, a környezet káros hatásainak nagyon ellenálló, vastag burokkal rendelkezõ pete. Orsóférgesség esetén de más féregnél is a mélyalmos tartásnál az újrafertõzõdés veszélye az egész termelési idõszakban fennáll.

A férgesség többféle módon okoz kárt az állatnak és jelentõs veszteséget a termelõnek. A vékonybélben élõsködõ féreg a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elõ. Csirke belső parazitái fertõzött csirkék bágyadtak, étvágytalanok, soványodnak, gyakran van hasmenésük, nem fejlõdnek, a takarmányt hiányosan értékesítik, vérszegények, senyvesek, és súlyos fertõzöttség esetén el is pusztulhatnak.

Nagyszámú féreg jelenlétekor a bél elzáródhat, megrepedhet. A kifejlett férgek által termelt kémiai anyagok a bélbõl felszívódva a csirkék bénulását okozhatják.

A baromfik galandférgessége

Termelõ állományoknál a tojás mennyisége és csirke belső parazitái csökken. Az A-vitamin hiánya következtében a tojások sárgája fakó lesz és a tenyésztojások keltethetõsége csökken, a csibék pigmentáltsága hiányos. Természetesen, mint másodlagos, de igen fontos negatív hatása a fertõzöttségnek az, hogy az állatok ellenálló képessége az egyéb vírusos, baktériumos betegségekkel szemben gyengül és az alkalmazott vakcinákra adott immunválasz is redukálódik.

A bemutatott tünetekre alapozott diagnózis nem lehet pontos, mert ilyen tüneteket más parazitás vagy nem parazitás betegség csirke belső parazitái elõidézhet. A tünetek csak felhívják a figyelmet arra, hogy az állomány beteg és törekedni kell szakszerûen jónnek a szambol a férgek ok pontos felderítésére.

A baromfitetvesség

A férgek által okozott megbetegedés elsõsorban állatorvosi parazitológiai laboratóriumban deríthetõ ki. A vizsgálatra az állomány nagyságával arányos mennyiségû bélsarat kell a laboratóriumba eljuttatni. A minták mennyiségét, összegyûjtésének módját, csomagolását csirke belső parazitái.

A gyógyszeres védekezést ki kell egészíteni az újrafertõzõdés kiküszöbölé-sére irányuló rendszabályok kidolgozásával és betartásával, valamint a higiéniai viszonyok javításával. A féregfertõzõdés megelõzése végett mélyalmos tartásnál rendszeresen frissítsük az almot, új állományt mindig új alommal fogadjunk; féregmentes állományt sohase telepítsünk szennyezett alomra; tartsuk csirke belső parazitái az almot csirke belső parazitái az itatók környékén; ne etessük az állatokat padlóról vagy alomról; dolgozzunk higiénikusan az férgek fagyva, felszereléseket, csomagolóanyagokat tartsuk tisztán, használjunk mûanyag lábzsákot és cseréljük az egyik istállóból a másikba történõ átmenetelnél, a bejáratoknál legyen mûködõképes lábfertõtlenítõ ; tartsuk távol a legyeket és bogarakat; megbetegedés esetén okszerû terápiát folytassunk; valamint zárjuk ki a galambokkal, verebekkel és vad madarakkal való érintkezés lehetõségét, mert ezek behurcolhatják az állományba a kórokozókat.

Úgy a mélyalmon mind a ketrecben zártan tartott baromfinak Európában, így Magyarországon is a madártetûatka Dermanyssus gallinae a leggyakrabban csirke belső parazitái külsõ élõsködõje. Számuk a betelepítés után 2—3 hónap múlva olyan méretet érhet el, hogy már nappal is észrevehetõ csoportokat alkotva nem csak a berendezési tárgyak tojófészkek, ketrecek rejtett réseiben és repedésiben, hanem a ketrecek rácsán, a tojófészkek oldalán is megtalálhatóak.

A nõstények által lerakott petékbõl 2—3 nap múlva kelnek ki a hat lábbal rendelkezõ lárvák, amelyek még nem táplálkoznak. Vedlés után 8 lábú ún. Még két vedlés és közbeni vérszívás után válnak kifejlett hímekké és szarvasmarha szalagféreg tojás a székletben. A pete lerakásától a kifejlett állapot eléréséig 7—14 nap telik el a környezet hõmérsékletétõl csirke belső parazitái páratartalmától függõen.

Trichuriasis

Rendkívül ellenállóak, táplálkozás nélkül több, mint fél évig is életben maradnak. Kártételük a vérszívásban és a madarak nyugtalanításában nyilvánul meg, aminek az eredménye a vérszegénység és a tojástermelés csökkenése.

Ezeket a tojásgyûjtés során nem veszik észre a gondozók. Az elhagyott tojás ingerhatása következtében felerõsödik a kotlási hajlam. Az ilyen tojásokat a csirkék feltörik. A parazita a vérszívás során baktériumos és vírusos betegségeket olthat át egyik madárról a másikra.

Enterobiasis

A fertõzött telepen dolgozó embereket is megtámadja vérszívás céljából a madártetûatka, ezért nem csak a gazdasági és állategészségügyi jelentõsége, hanem mint zoonózist okozó tényezõ is indokolja az ellene való védekezés szükségességét. Tartósan nem tud megtelepedni az emberen, de mászkálásával és szúrásával nyugtalanságot, bõrkiütést és bõrgyulladást okozhat, belélegezve asztmás csirke belső parazitái alakulhatnak ki.

A madártetûatka elleni védekezést nehezíti, hogy az állattartásban használható rovarirtó szerekkel szemben többnyire ellenállóvá váltak ezek az atkák, illetve nem rendelkezünk olyan védekezési technikával, amely tökéletes eredményre vezetne. A gyakorlati tapasztalatok sze-rint a védekezés sarkalatos pontja a megelõzés. A még nem fertõzõdött telepen csak garantáltan atkamentes helyrõl származó eszközöket, berendezési tárgyakat pl.

Az épületek zártsá-gával akadályozzuk meg a vadmadaraktól és a rágcsálóktól történõ fertõzõdés lehetõségét rendszeres, szervezett rágcsálóirtás!

Egyszer-használatos tojástálcákra gyûjtsük a tojást tálca a tojásgyûjtõbõl ne kerüljön vissza a telepre! Ha már bekerült az atka, akkor összetett módszerrel csökkentsük azok számát az elviselhetõség szintjére.

Az állománycsere elõtt az alapos mechanikus tisztítással gyéríthetjük jelentõsen a populációt.

Facebook oldalam

A bõvizes mosás után akaricid szerrel is mossuk le a berendezési tárgyakat és az épület belsõ részét, beleértve a mennyezetet is. A munkaruhák mosásánál is használjunk megfelelõ akaricidet.

Élősködők - Magyar előzetes #1

Mivel egy telepen belül mindig lesz olyan fertõzött épület, amelyben csirke van, ezért a gondozók lehetõleg ne járjanak át egyik épületbõl a másikba. Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor legalább a felsõ ruházatot cserélni kell átjárás során. Csapdázással folyamatosan figyelemmel kell kísérni az atkapopuláció alakulását.

  1. Ostorférgek a bélfalban!
  2. Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia?
  3. Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
  4. A baromfitetvesség

Az alombogár penészevõ gabonabogár nem tartozik az õshonos hazai faunához. Eredetileg a szubtrópuson élt, és ott a különféle madárfajok fészkeinek lakója volt.

Afrikából az es évek során növényi eredetû takarmányokkal és alomanyaggal került Európába.

csirke belső parazitái karakteristik filum nemathelminthes

Ma már szinte valamennyi kontinensen megtalálható. Magyarországon elõször ban jelezték tömeges elõfordulását baromfitelepeken. A kártevõ mindenütt elõfordul, ahol a táplálkozása lehetséges. Csirke belső parazitái baromfitartó épületekben gyakori, de sertéstelepen és bárányhizlaldában is elõfordul.

Megtalálható mindkét tartási rendszerben, de a baromfival csak a mélyalmos technológiánál érintkezik. Éjszakai életmódot folytat, ennek ellenére nappal is aktív de csak az alom mélyebb rétegeiben.

Leginkább a 24—38 °C-t kedveli.

csirke belső parazitái

A baromfi által az etetõbõl az alomra kiszórt takarmányból él. Amikor az egyedek száma olyan mértékre emelkedik, hogy a kiszórt takarmány számukra már nem elegendõ, akkor a baromfietetõket is felkeresik.

Olyan épületben, ahol nappal csak néhány egyeddel lehet találkozni, éjszaka tömegesen lepik el a bogarak az etetõhelyeket. A nõstények a közel egy éves életük során kb.

A baromfik galandférgessége Többet szeretnék megtudni erről a betegségről, a gyógyításáról, és arról, tehetünk-e valamit a megelőzéséért — telefonált be szerkesztőségünkbe egy mezőkaszonyi olvasónk. Kérdéseit dr. Legeza Attilához, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának vezetőjéhez továbbítottuk.

Bizonyos körülmények között a bábozódni készülõ lárvák gyakran csirke belső parazitái be magukat az épület szigetelésébe. A bábállapot 7—12 napig tart.

Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

A mélyalmos rendszerû épületekben a rovarok nagy mennyiségben találhatók az etetõk és itatók környékén. Az alombogár sokféle kórokozónak vírusok, baktériumok, gombák, paraziták lehet a hordozója, amelyek közül több veszélyeztetheti a termelést. Egyes vizsgálatok alapján csirke belső parazitái a következtetésre jutottak, hogy az élõ vagy elhullott alombogár egyaránt szerepet játszik a szalmonella baktériumok hordozásában és terjesztésében.

Több tojótelepen végzett vizsgálatok pedig arról számolnak csirke belső parazitái, hogy csirke belső parazitái szalmonella fertõzöttséget a rendszeres és program szerinti fertõtlenítések ellenére addig nem sikerült felszámolni, amíg az alombogár inváziót meg nem szüntették. Jelenlegi ismereteink szerint az alombogár elleni védekezésben a legeredményesebb eljárás az alábbi lépések pontos végrehajtásával érhetõ el: az almot a takarítással egyidõben el kell távolítani az épületbõl sõt annak közelébõl is, az alom kihordása után, minden egyéb beavatkozást megelõzõen, a legrövidebb idõn belül el kell végezni csirke belső parazitái vegyszeres irtást, az épület körül rovarölõ méregmezõt kell permetezni a menekülõ rovarok elölésére, az irtás hatására az épületen belül elpusztult rovarokat össze kell söpörni és el kell égetni.

A jelentõsebb ízeltlábú paraziták és kártevõk ellen az összehangolt védekezés idegen kifejezéssel élve Integrated Pest Management, röviden: IPM vezet eredményre. A külsõ élõsködõk elleni védekezést úgy kell kialakítani, hogy gazdaságos, emellett hatékony legyen és a mindennapi csirketartási technológiába bele lehessen illeszteni. A programtól elvárt alapvetõ követelmény, hogy kizárólag a kártevõre irányuljon, az inszekticidek felhasználása elsõsorban spray formájában történjék és a kártevõ parazita védelem alakulásának figyelemmel kísérése folyamatos legyen.

milyen férgek a rózsaszín lazacban áttekinti az enterobiasis kezelését gyermekeknél

Például, ha egy istállóba a madártetûatka megtelepedett, akkor a tojóállomány betelepítésekor a létszámuk olyan csekély, hogy észrevehetetlenek és nem is számolnak a jelenlétével. Az idõ elõre haladtával, a kedvezõ szaporodási körülmények meleg, magas páratartalom miatt számuk éppen a termelési idõszak elején robbanásszerûen emelkedik, de ekkor már kémiai szerekkel nem avatkozhatunk be ellenük. Az alombogár is — rejtett életmódja miatt — már csak akkor vehetõ észre, ha száma extrém méreteket ér el az alomban.

Rendszeres csapdázással azonban figyelemmel kísérhetõ a számuk alakulása és a szervizperiódusban az ellenük való célzott beavatkozás megtervezhetõ.

csirke belső parazitái toxoplasma parazita kezelés

A másik fontos tényezõ a kártevõknek telepen belül egyik épületbõl a másikba, illetve egyik teleprõl a másikra történõ áthurcolása. Ha a rendszeres ellenõrzés miatt ismerjük egy épület fertõzöttségének tényét, akkor arra csirke belső parazitái törekednünk, hogy ezt a fertõzöttséget ne hordjuk szét a telepen, mert egy épület rovartalanítása kisebb költséget jelent, mint egy egész telep kezelése.