Fonálférgek

Fergek kultakaroja

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző.

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi.

A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább.

Fonálférgek

A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül. A garat gyakran kiölthető. Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden fergek kultakaroja eljuttatja a táplálékot.

Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer. Légzésük diffúz.

Szükségem van e fogyókúra pirulák megelőzésére

A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Fajok: gyászplanária, tejfehér planária, füles planária.

fergek kultakaroja

Szívóférgek vagy Mételyek osztálya Kizárólag belső vagy külső élősködők, ezért testfelépítésük ehhez alkalmazkodott. Szájnyílásuk mellett tapadókorongok vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik. Egyedfejlődésük bonyolult.

Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik.

Örvényférgek Turbellaria Felépítése: A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.

A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül. Galandférgek osztálya A belső élősködéshez szélsőségesen alkalmazkodott. Bélcsatornája elcsökevényesedett, a tápanyagokat egész testfelületén veszi fel. Teste ízekre tagolódik. Az ízekben találhatók az ivarszervek.

Önmegtermékenyítéssel szaporodik. A peték az ürülékkel fergek kultakaroja a külvilágba. Faja: pl. Hengeresférgek törzse Az ősi laposférgektől származtathatók.

Laposféreg (Platyhelminthes)

Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál. Szájnyílásuk a test elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek fergek kultakaroja különböző méretű ízekre tagolódik.

Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad. A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú.

Navigációs menü

Fonalférgek osztálya Szabadon élők vagy gazdaszervezetben élősködők. A talajlakó fonalférgek az avar bomló anyagait fogyasztják. Az élősködők a növényeket károsítják pl. Az orsógiliszták fergek kultakaroja bélcsatornában élősködnek.

fergek kultakaroja

Fajai: pl. Szabadon élő, vékony, hosszú testű, cérnaszerű férgek. Gyűrűsférgek törzse Típusállat a közönséges földigiliszta. A közönséges földigiliszta teste szelvényekből épül fel.

fergek kultakaroja parazita válasz a drogokra

A testüreg kamrácskákra oszlik, a szelvényeket egymástól elválasztó hártyás fal miatt. A fejlebeny kivételével minden szelvényen négy pár serte található. Az érzékelés, a mozgás és a légzés szerve a bőrizomtömlő.

A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, mely kutikulát termel. A fergek kultakaroja kultakaroja érzéksejtek és mirigysejtek találhatók. A feji végén lévő különleges érzéksejtek még a fényt is érzékelik. A mirigysejtek tartják nedvesen a kültakarót. Ez fontos a mozgás és a légzés szempontjából, ugyanis bőrükön keresztül lélegeznek.

Laposférgek idegrendszere és érzékszervei

Mozgása jellegzetes féregszerű mozgás. A bélcsatorna termeli az emésztőnedvet.

Mit okoznak a férgek? by Petissimo

A bélcsatorna részei: előbél, melynek szakaszai: szájüreg, garat, nyelőcső, begy, zúzógyomor; középbél és utóbél. Keringési rendszere zárt, a vér összefüggő vérérrendszerben kering, ugyanakkor egyes alkotói és a légzési gázok a hajszálerek falán fergek kultakaroja közlekednek a környező szöveti sejtekben.

Háti és hasi véredénye van. Vére vörös színű a hemoglobin miatt.

fergek kultakaroja

Vörösvérsejtjei nincsenek, viszont a vérben nagy számban találhatók falósejtek. Kiválasztószervei a páros vesécskék.

enterobiosis tape helminthiasis mintázat

Idegrendszere dúcidegrendszer. A dúcok és idegrostkötegek úgynevezett hasdúcláncot alkotnak. Hímnős állat, ivarosan szaporodik.

  1. Laposférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
  2. Laposférgek – Wikipédia
  3. Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
  4. Hogyan lehet kezelni a gyermeket a parazitáktól
  5. Pinworm baba tünetei és kezelése
  6. Táplálkozás a helminták kezelésében

Megtermékenyítésük kölcsönös. A földigiliszta rendkívül hasznos állat.

Laposférgek

Mozgásával keveri a talajrétegeket, járataival javítja a talaj átszellőztetését is. Minden testszelvényükön, mindkét oldalon található egy-egy izmos nyúlvány, csonkláb. Piócák vagy Nadályok osztálya Serte nélküli gyűrűsférgek. Testük elől szívó- hátul tapadókorongban végződik. Szívókorongja közepén található fogazott állkapcsa kitinfogak.

  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll.
  • Ellenőrző kérdések a
  • Férgek fagyva

Mirigyváladéka véralvadásgátlót hirudin tartalmaz.