Cserjék féreg
A hegyvidéki erdő, mint élőhely Eszköztár: A tölgyek sokszor más fajokkal keveredve alkotnak elegyes erdőket. Lombkorona szintjük kettős, ennek ellenére sem sötét a tölgyesek belseje, az alsóbb szintek fényviszonyai is jók, ezért a cserje- és gyepszint fajokban gazdag.
A bükkfák lombkoronája teljesen összezárul, ezt az árnyékoltságot sem más fafaj, sem a cserjék nem viselik el.
A fenyőerdőben a fák sűrűn állnak, nem engedik át a napfényt. A kevés fény miatt nagyon kevés az aljnövényzet.
A lomberdők legelterjedtebb növényevő emlősei a gímszarvas és az őz. A ragadozó emlősöket a róka, a vadmacska és néhány menyétféle cserjék féreg.
Széles körben elterjedt a mindenevő vaddisznó. Rendkívül gazdag a lomberdők madárvilága.
A rovarokat fogyasztó énekesmadarak többsége télen melegebb területre vándorol. Az erdő avarjának lebontását végző férgek és ízeltlábúak, a hatalmas mennyiségű baktérium- és gombafaj működése révén humuszban és ásványi anyagokban gazdag erdei talaj keletkezik. cserjék féreg
Cserjék féreg Fák és cserjék gondozása
Hegyvidéki erdő A hegyvidék emelkedő szintjein az élővilág függőleges övezetessége figyelhető meg. Ennek elsődleges oka, hogy a magassággal rohamosan változik az éghajlat, elsősorban cserjék féreg hőmérséklet.
A méterenként átlagosan 0,5ºC-os hőmérséklet-csökkenés lényeges hatással van az élővilágra, hiszen a hőmérséklet döntően befolyásolja a létfeltételeket, a táplálkozási és szaporodási lehetőséget.