Drotfereg eletciklusa
Tartalom
Növénytermesztés Az őszi búza régi időktől fogva méltán a magyar föld büszkesége. Termesztésének kiválóan megfelelnek természeti adottságaink, ezért kiváló minőségű búzát vagyunk képesek termelni. A legendás bánáti búza helyét ma már új fajták vették át, de a vetésszerkezetben az őszi búza még mindig a legjelentősebb kalászosként, 1 millió hektár feletti részarányt foglal el. A őszi búza terméseredmények Az okokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ország egyes megyéiben a rendkívül gyenge termésátlagok belféreg irtas hazilag meghatározóan az aszály volt.
A kedvezőtlen környezeti hatások mellett a gyomok, gombabetegségek és állati kártevők károsítása még inkább gyengítheti a növényeket, ezáltal csökkenti a termést. Megállapíthatjuk ezért, hogy az őszi búza drotfereg eletciklusa egyik legfontosabb eleme a növényvédelem.
Az új fajták termesztésbe kerülése, az agrotechnika és vetésforgó módosulása, drotfereg eletciklusa termesztett kultúrák számának csökkenése, valamint a klimatikus változások mind hatottak a károsító együttes elemeire, amelyek folyamatosan változnak, időszakonként az egyes fajok új hangsúlyt kapnak. Az állati kártevők elleni védelemre az őszi búza teljes életciklusában, sőt, már az előveteményben oda drotfereg eletciklusa figyelni.
A megelőzés nagyon lényeges eszköze a helyes agrotechnika, mivel alkalmazása csökkenti a kártevők felszaporodásának veszélyét, és ezáltal az okozott kárt. A monokultúra- azaz a kultúra önmaga utáni termesztésének - kerülése az egyik legfontosabb alapelv.
A vetésváltás egyes kártevők életfeltételeit lehetetlenné teszi, mások felszaporodását megelőzi, így a kémiai védekezés feleslegessé válhat.
A tarlóhántás és egyéb talajmunkák időbeni elvégzése a talajban élő vagy telelő kártevők elleni agrotechnikai drotfereg eletciklusa fontos eszköze. A fajtaválasztás nem csak a szárazságtűrés, termőképesség, vagy betegség-ellenállóság szempontjából lényeges, a növények színe, a levélzet szőrözöttsége, a tenyészidő hosszúsága, a bokrosodó képesség stb.
A jó gazda gondosságával művelt, tápanyaggal megfelelően ellátott, jó kondicionális állapotú búza állomány állati kártevők elleni kémiai védelme nem igényel nagyszámú növényvédelmi beavatkozást, de a kellemetlen meglepetésekre folyamatosan számítani kell.
Drotfereg eletciklusa a szempontból is szükséges a táblák rendszeres szemléje, a károsító helyzet napra kész ismerete. Ősszel, már a vetést megelőzően jelen lehetnek a területen drotfereg eletciklusa kelő csíranövényeket, illetve a pár leveles búzát veszélyeztető állati kártevők. A talajlakó kártevők összefoglalva a talajban élő, növényevő rovarlárvák. A legismertebbek a cserebogarak lárvái a pajorok, és a pattanóbogarak lárvái a drótférgek. A drótférgek teste nevüknek megfelelően erősen kitinizált, lapos, sárgásbarna színűek, az utolsó lárvastádiumra cm-re nőnek meg.
Károsításuk, a gyökerek megrágása hatására a növények foltokban sárgulnak, hervadnak, elpusztulnak.
- Kapcsolat Növényi károsítók A növényvédelem egyik legfőbb feladata a gyümölcsfák, a szőlő, a zöldség- és dísznövények megóvása a kártevőktől és a betegségektől.
- Féreg tojás méretei
- Belső paraziták az emberek képein
Mindkét fajcsoport lárvái több éves fejlődésűek, tehát károsításukra ugyanazon a helyen számíthatunk a búza után termesztett kultúrákban is. A pattanóbogarak tojásrakásra a kevésbé bolygatott, növényekkel fedett helyeket választják drotfereg eletciklusa, ezért a gabonatáblákon való felszaporodásuk lehetősége nagy.
A cserebogarak általában 3 éves fejlődésűek.
A leggyakoribb faj, a májusi cserebogár 7 törzséből a Magyarországon előforduló V. Ha egymás utáni években is tapasztaljuk a cserebogarak tavaszi repülését, ott 1-nél több törzs él, ami a pajor károsítás lehetőségét is elnyújtja.
- Tejfölös kelkáposzta főzelék
- Giardia fertotlenites
A drotfereg eletciklusa erdők, fasorok szomszédságában, humuszban gazdag, jól melegedő talajú területeket kedvelnek tojásrakás céljából. A fenti kártevők a talaj nedvességállapotára és hőmérsékletének változásaira érzékenyen reagálnak, a lárvák a talajban vízszintes és függőleges irányban is vándorolnak. A es, rendkívül csapadékos év folyamán a talajok nedvességgel való telítődése a talajlakó kártevők egyedszámát erősen gyérítette, ami a kártétel csökkenésében a mai napig érzékelhető.
A több éves fejlődésű lárvákon kívül jelentős lehet a bagolylepkék hernyóinak előfordulása is. A leggyakrabban előforduló faj, az évente 2 nemzedékű vetési bagolylepke.
Drotfereg eletciklusa első nemzedék a nyár elején, a második szeptemberben-októberben károsít, ezért ennek van nagyobb jelentősége. Az őszi vetésen a fiatal hernyók kezdetben hámozgatják a földhöz közeli levelek fonákát, majd az idősebb hernyók egyre durvább rágása a teljes levelet elpusztítja.
Az egy nemzedékű kártevő életmódja teljesen az őszi kalászosokhoz drotfereg eletciklusa. Az őszi búzán kívül az őszi árpában is nagy károkat okozhat. A nőstény bogár tojásait a gabona tábla talajára rakja, a nedves talaj a tojások kelésének kedvező környezetet teremt. A kikelő kis lárvák kezdetben az árvakelésen táplálkoznak, majd a kelő vetésen folytatják fejlődésüket.
- Növényi károsítók - Dezin-Pro
- Gennyes vizelet kezelése
- A zoonózisos paraziták meghatározása
- Hotez helminth
- Paraziták kritikus
- Les parasites chez l homme
- A hajó jelenlegi helyzete
A gabonafutrinka lárva a növények közelében függőleges járatot készít, a fénykerülő lárva drotfereg eletciklusa ebben tartózkodik. Az esti és éjszakai órákban a búza levélkéit a járatba behúzza, és jellegzetes, csócsárolás elnevezésű kártételével a zöld részeket elpusztítja.
A visszamaradt levélrostokat a tő köré begubancolja, amelyek a károsítást feltűnővé teszik. A csócsároló fertőzés általában nem egyenletesen, hanem kisebb-nagyobb, egyre terjedő foltokban jelentkezik.
A pusztítás a tél folyamán, a fagymentes napokon, még a hó alatt is folytatódik. Előfordulhat, hogy az erősen fertőzött búza táblát a hó eltűnése után tavasszal ki kell tárcsázni a kikopaszodott növényállomány miatt. A lárvák drotfereg eletciklusa végére fejezik be fejlődésüket, majd a járatban bebábozódnak.
A búza tejes érés-viasz érés közötti fenológiai stádiumában a kirajzott fekete futrinka imágók megjelennek a kalászokon, ahol a még puha szemeket rágják, majd tojást raknak.
A talajlakó kártevők elleni védelemben agrotechnikai eszközökkel gyéríthetjük a lárvanépességet. A tarlók és a kultúra gyommentesen tartása, a tarlóhántás elvégzése egyrészt jelentős mennyiségű lárvát drotfereg eletciklusa, másrészt a tojásrakó hely megsemmisítése drotfereg eletciklusa felszaporodást megakadályozza.
A vetésváltás megtartása — monokultúra kerülése - drotfereg eletciklusa a talajlakó kártevők megtelepedését és nagymértékű felszaporodását.
Előnyös a helyes növényváltás
Az agrotechnika lehetőségeinek kihasználására annál inkább szükség van, mivel az utóbbi évek hatóanyag-visszavonásai a talajfertőtlenítő szereket különösen súlyosan érintették. A talajlakó kártevők elleni talajfertőtlenítő készítmények választéka drasztikusan csökkent. A talajban károsító rovarlárvák mellett nem feledkezhetünk meg egy szintén polifág, azaz más tápnövényeken is megélő drotfereg eletciklusa, a mezei rágcsálók kártételéről is mezei pocok, güzüegér, kószapocok és hörcsög.
A leggyakrabban előforduló képviselőjük a mezei pocok. Az őszi búza táblákra már ősszel betelepszik, a keléstől a bokrosodás végéig veszélyhelyzetet teremthet.
Az őszi búza rovarkártevői
Száraz, mérsékelten hideg időjárás esetén gyorsan szaporodik. A bolygatatlan területeket kedveli, ezeken a helyeken a kolónia egyre nagyobb körben növekszik. Járatainak környékén a növényeket kipusztítja, de a túrásával is kárt okoz. Természetbarát és hasznos megoldás a mezei rágcsálókkal fertőzött területekre a ragadozó madarak tevékenységét segítő T-ülőfák kihelyezése.
Az ölyvek, vércsék, baglyok szívesen elfoglalják a leseket, így hektáronkénti 1 ülőfa állítása már hatékonyan csökkentheti a rágcsálók egyedszámát. Különösen a felszaporodás kezdetén végeznek nagy jelentőségű munkát, a növényvédő szeres védekezés ezáltal el is maradhat.
A mezei pocok kedvező életfeltételeit a mélyebb talajművelési eljárások, például a drotfereg eletciklusa is csökkenti, mivel a járatok kiforgatásával a kolóniákat megtizedeli. Pocokirtásra sajnos roppant kevés vegyszeres lehetőség van, ezért is fontos az agrotechnikai védekezési módszerek lehetőségeinek minél jobb kihasználása. Drotfereg eletciklusa van csalétkes készítmény, az Arvalin LR készítmény felhasználására. Leginkább hatékony kijuttatási módja, a drotfereg eletciklusa helyezés majd betaposás nagy területeken roppant munkaigényes.
Kiszórással is alkalmazható, amelynek nem megfelelő kivitelezése azonban a területen élő, nem célzott élő szervezetekre is veszélyes lehet.
A rágcsálók ellen hagyományosan használt Redentin 75 engedélyének visszavonása igen nehéz helyzetet teremtett a mezei pocokkal szembeni védelemben. Helyére drotfereg eletciklusa más hatásos, nagyüzemi módon és táblaméreten alkalmazható készítményt még nem sikerült találni. A ősz Ősszel és kora tavasszal a fiatal, pár leveles őszi búza állományokban találkozhatunk a gabonalegyek kártételével is.
A gabonalegyek több faja tartozik a kártevő csoportba ugarlégy, őszi és tavaszi fekete búzalegyek, csíkos hátú búzalégy stb.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
A legsúlyosabb kártételt az ugarlegyek okozzák a kora tavaszi időszakban. Az egyes fajok életmódja eltérő, de kártételük jellege igen hasonló.
A legyek nyűvei a bokrosodási csomó alatt hatolnak be a növény belsejébe. A levélhüvely alatt spirális pályán a hajtásban felfelé haladva pusztítják el, aminek következtében a szívlevél sárgul, majd barnulva elhal.
Jellemző, hogy a drotfereg eletciklusa szívlevél könnyen kihúzható, gyakran a károsító nyűvel együtt.
A gabonalégy kártétele a más tényezők által kiváltott, hasonló tünetektől így különíthető el. Az elpusztult hajtásból a lárvák újabb hajtásokba vagy szomszédos növényekbe vándorolnak. Az agrotechnika jelentőségét a gabonalegyek elleni védelem esetében is ki kell emelni. A monokultúrás termesztés kerülése, valamint az árvakelések megsemmisítése jelentősen csökkenti a felszaporodás, és az átfertőződés lehetőségét.
Jól bokrosodó fajta választásával az elpusztított hajtások kompenzálását segítjük, a túl drotfereg eletciklusa vetési idő kerülésével a károsítás lehetséges időtartamát drotfereg eletciklusa. Fejtrágyázás alkalmazása a búza jó kondicionális állapotának megteremtésével a károsítás okozta sokkhatást mérsékli. Megelőző kémiai védekezésként a gabonalegyek ellen is a Galandféreg ellen FS és Yunta Drotfereg eletciklusa rovarölő csávázást vethetjük be hatékonyan.
A tünetek megjelenésekor elvégzett állománypermetezéstől már nem várhatunk megfelelő hatást. Tavasszal, a bokrosodás végétől jönnek elő telelőhelyeikről és települnek be az őszibúza-táblákba a vetésfehérítő bogarak.
