Gyurusfergek nevei, GYŰRŰSFÉRGEK I. Gyűrűsférgek törzse ( Phylum Annelida 1. Soksertéjűek osztálya ( Classis Polychaeta
Tartalom
Gyűrűsférgek törzse Phylum Annelida Külső és belső szelvényezettséggel rendelkező magasabb rendű gerinctelenek. Nagyságuk néhány mm és 3 méter között változik. Szelvényezettségük nemcsak külső, hanem a belső gyurusfergek nevei ismétlődésében is megmutatkozik. Szelvényezettségük lehet egynemű homonomamikor a szelvények külsőleg és belsőleg is hasonló szerkezetűek, és lehet különnemű heteronomamikor az eltérő felépítésű szelvényekből kialakulnak a testtájékok: a fejlebenyből prostomium és a hozzá csatlakozó egy vagy szivféreg megelozes szomatikus szelvényből jön létre a fejtájék, ezután következik a törzs somamajd a faroktájék pygidium.
Törzsfejlődési jelentőségüket emeli, hogy a szelvényezettségük mellett náluk jelennek meg az ízelt láb irányába mutató jellegeket viselő külső testfüggelékek, a csonklábak parapodium.
Kiválasztószervük sem protonephridiális, hanem metanephridiális jellegű elővesécske. Édesvizekben, tengerekben és szárazföldön egyaránt megtalálhatók. Soksertéjűek osztálya Classis Polychaeta Heteronom szelvényezettségű gyűrűsférgek, a szabdonélőknél fej- törzs- és faroktájékot különíthetünk el, a szesszilis fajoknál csak fej- és tözstájékot. A szabadonélők fejtájékán számos fejlett érzékszervet található. Szelvényeik két oldalán sertekötegekkel ellátott csonklábak parapodium vannak.
Nagyságuk a gyurusfergek nevei tized mm és a 3 méter között változik. Többnyire váltivarúak, néha ivari kétalakúságot is mutatnak. Egyes fajoknál csak bizonyos szelvényekben, többnyire a test hátulsó részében termelődnek gyurusfergek nevei, ezeknél elkülöníthető a test elülső, ivartermékek létrehozatalában részt nem vevő atok, és a test hátsó, ivarsejteket termelő epitok része. Szaporodás idején ezeknél a fajoknál a két testtájék külső morfológiája jelentősen megváltozik, az epitok rész szelvényei megduzzadnak, csonklábaik megnövekednek, ellaposodnak.
Ivartalan szaporodásra is képesek egyes fajaik, ideiglenes telepeket, állatláncokat hozhatnak létre. Nagy regenerációs képességgel rendelkeznek. A legtöbb soksertéjű fenéklakó tengeri állat, de lebegő és szabadon úszó fajok is vannak.
Kevés édesvízi fajuk van, gyurusfergek nevei a trópusokon, folyóparti erdőkben lehullott levelek között, százlábúak módjára, szárazföldi soksertéjűek is élnek. Táplálkozási módjuk alapján lehetnek ragadozók, iszapevők, mikrofágok vagy külső élősködők.
Mintegy fajuk ismeretes. Gyurusfergek nevei rend Ordo Phyllodocida Tipikus soksertéjű férgek, általában aktívan mászó életmódot folytatnak, s ennek megfelelően jól fejlett csonklábakkal rendelkeznek. A kisebb mélységeket kedvelik. Úszó életmódot folytató fajaik is ismeretesek. Többnyire ragadozók, állkapcsokkal felfegyverzett, kiölthető ormányuk van. Nereis diversicolor Teste három tájékra különül: fej, törzs és végszelvény. Hengeres, hát-hasi irányban gyengén lapított, cm hosszú gyurusfergek nevei van.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek. Ebbe a törzsbe tartozik például a földigiliszta és a pióca. Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testükismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik. A test felszínén, a kültakaróngyűrűszerű egységek követik egymást, és a belső szervek egy része is szelvényes elrendeződésű: a kiválasztószervek és az idegrendszer ilyen tagolódást mutat.
Szelvényeinek száma meghaladja a százat. A fejet prostomium és peristomium alkotja.
A prostomium vagy fejlebeny elülső szélén két vékony csáp tentaculum található, alapi részével két széles tapogató palpus kapcsolódik, háti oldalán négy egyszerű, szemlencse nélküli hólyagszem van. A peristomium a szájmögötti szelvény metastomium és az első törzsszelvény összenövéséből jött létre, elülső szélén a hasoldalon van a gyurusfergek nevei, két hány gyermeket kezelnek férgek a négy pár hosszú fonalszerű tapogató cirrhus található.
Gyurusfergek nevei izmos garat ormányszerűen kiölthető.
Gyűrűsférgek keringése
A garat felületén sok apró, szaruszerű fekete fogacska van, csúcsi részén két nagy, fogazott és kitines állkapocs található. A törzs szelvényei csaknem egyformák, a test vége felé fokozatosan kisebbednek, két oldalukon egy-egy csonkláb parapodium található. A csonklábak a testfal kidudorodásaiból jönnek létre, primitív mozgásszervek, széles alappal kapcsolódnak a törzshöz és hátivalamint hasi ágban folytatódnak notopodium és neuropodium.
Mind a noto- mind a neuropodium csúcsi része két-két lebenyre tagolódik. A csonklábból két serteköteg nyúlik ki, egyik a notopodium lebenyei között, másik a gyurusfergek nevei háti lebenyének csúcsán. A parapodiumon még megfigyelhető egy gyurusfergek nevei és egy hasoldali tapogató cirrhus. A harmadik testtájat a végszelvény pygidium alkotja. Csonklábai nincsenek, csak két hosszú, hátrafelé irányuló, tapogató analis cirrhus található rajta, csúcsi részén van a végbélnyílás.
A Nereis keresztmetszete A testfalat jól fejlett bőrizomtömlő alkotja. Legkívül felismerhető a világos színű vékony hámréteg, amit az ugyancsak vékony, de sötétebb színű körkörös izomréteg követ.
5 19 3 Földigiliszta mozgásának megfigyelése
A nagyon fejlett hosszanti izomréteg két gyurusfergek nevei és két latero-ventrális kötegbe rendeződik. A hasoldal közepét a parapodiumokkal ferde transversalis izmok kötik össze. A bélcsatorna keresztmetszete foglalja el a test közepét, e fölött található a gyurusfergek nevei, alatta a gyurusfergek nevei véredény.
A bélcsatorna keresztmetszetben fehéres színű, a véredények vöröses feketék. A hasi véredény alatt látható a hasdúclánc ovális alakú keresztmetszete. A bőrizomtömlő és a bélcsatorna között van a másodlagos testüreg, melyet vékony mezodermális hártya peritoneum bélel.
A peritoneum külső, testfal felé eső része a somatopleura, a bélcsatorna felőli része a splanchnopleura, a test középvonalában a somatopleurát a bél paraziták gyógyszeres kezelése a mezenterium kapcsolja össze.
Színe szivárványosan változó, lehet zöldes, sárgás vagy vöröses árnyalatú. Vízinövényeken, kövek alatt, sziklarepedésekben és gyurusfergek nevei vagy iszapba vájt járatokban található. Az Európa körüli tengerekben és a Fekete-tengerben gyakori. Palolo Eunice viridis palolóféreg Szaporodás idején az epitok rész kb. Erre általában az utolsó holdnegyed előtti napon kerül sor.
Ilyenkor a bennszülött lakosság nagy mennyiségben halássza és fogyasztja nyersen vagy sütve az epitok részeket. A Polinéziai szigetek körüli vizekben található a Csendes óceánban.
Teste cm hosszú és cm széles. A hátoldal két szélén hátrafelé irányuló hosszú serték tömege figyelhető meg. Ezek a serték a szivárvány színeiben csillognak.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.
A hátoldal középső részét finom serték nemezszerű szövedéke borítja. A test elején két vékony csáp tentaculum található. Ha a hátoldal szövedékét eltávolítjuk két sorban elhelyezkedő, áttetsző, pikkelyszerű lemezkék válnak láthatóvá. Ezek a pikkelyek ellaposodott háti cirrhusokból jönnek létre, és fedélszerű réteget képeznek a kopoltyúk fölött. Hasoldalról vizsgálva a sünférget jól felismerhetők a szelvények és ezek két oldalán a parapodiumok.
Az Európa körüli tengerekben gyakori, aljzatlakó bentonikus életmódot folytat. Sabellida rend Ordo Sabellida Többnyire homokos vagy gyurusfergek nevei tengerfenéken, maguk készítette csövekben vagy járatokban élnek.
Egyesek részben, mások teljesen ülő szesszilis életmódot folytatnak.
Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria.
Prostomiumuk gyengén fejlett, állkapcsaik nincsenek, mikrofágok. Módosult ormányukkal az iszapban turkálva szerzik táplálékukat. Arenicola marina csaliféreg Hengeres, cm hosszú teste elől vastagabb vége felé elvékonyodik.
Az előadások a következő témára: "15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek"— Előadás másolata:
Kívülről minden szelvény másodlagosan gyűrűre tagolódik, az utolsó gyűrű a többinél vastagabb. A csaliféreg testén fej- kopoltyú- és faroktájék különíthető el. A fejtájék 7 szelvényből épül fel, csúcsi részén tölcsér alakú, szemölcsökkel borított, kiölthető ormány figyelhető meg, a gyurusfergek nevei két oldalán egy-egy csökevényes, fonál alakú parapodium van.
A gyurusfergek nevei 13 szelvény alkotja, melyeken a parapodiumok mellett, bojtszerűen elágazó kopoltyúk is gyurusfergek nevei. A faroktájék szelvényszáma változó, sem parapodiumok, sem kopoltyúk nincs rajta. Végén található a csúcsállású végbélnyílás. Az Európa környéki tengerek egyik leggyakoribb gyűrűsférge. Homokba vájt U- alakú járatokban él.
Gyűrűsférgek
Színe változó, zöldes, sárgás- vagy vörösesbarna. Spirographis spallanzanii forgós féreg Teste cm-re nő meg, bőrnemű csövet választ ki. Ez a cső többnyire függőlegesen sziklára rögzítve található. A csőből csak a fejtájék nyúlik ki, ezen spirális, ötcsavaros tapogatókoszorú található.
Az élő állat tapogatói fehéres-sárgás színűek, vöröses vagy lilás harántsávokkal, a táplálkozásban és légzésben van szerepük. Veszély esetén gyurusfergek nevei tapogatókkal borított fejtájék visszahúzható a csőbe. A csövet eltávolítva láthatóvá válik a mintegy szelvényből álló gyurusfergek nevei.
A törzs alakja a Nereis-re emlékeztet, de a csonklábak sokkal gyengébben fejlettek. Az európai tengerekben gyakori. Serpula sp. Ezek a különböző alakban hajlott csövek fokozatosan megvastagodnak, szabálytalan felszínükön hosszanti él figyelhető meg. Az élő állat jellegzetes tapogatókoszorúja a fejtájék két oldalnyúlványán található, ezek között kúp alakú csőfedő gyurusfergek nevei el.
Tartalomjegyzék
Ha a féreg visszahúzódik a csőbe, ez a fedő gyurusfergek nevei a cső nyílását. Nyeregképzők osztálya Classis Clitellata 4 Többnyire egynemű szelvényezettséggel rendelkező gyűrűsférgek.
Névadó jellegzetességük a szaporodás idején fejlődő nyereg, ez egyes fajoknál többé-kevésbé fejletten egész életük folyamán megtalálható Kevéssertéjűek alosztálya Subclassis Oligochaeta Megnyúlt, hengeres testük van. Nagyságuk a mm-es és a 3 méter között változik. Szelvényezettségük többnyire egynemű, szelvényszámuk 7 és között változik. Csonklábakkal nem rendelkeznek, s az gyurusfergek nevei sem különösen fejlettek.
Aránylag kis számú sertéik a bőrizomtömlőbe vannak beágyazva. Váltivarúak és hímnősek egyaránt vannak közöttük. A fajok többsége talajevő, de vannak közöttük ragadozók is. Többségükben szárazföldiek és édesvíziek, igen csekély a tengeriek száma.
lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek - ppt letölteni
A fajok száma meghaladja a t. Giliszták családja Familia Lumbricidae Egy vagy két pár heréjük gyurusfergek nevei és egy vagy két pár petefészkük.
A hím ivarnyílások messze a hereszelvények mögött találhatók. Többnyire 4 pár sertéjük van egy szelvényen. Általában szárazföldiek, de vannak közöttük édesvíziek is.
Legnagyobb fajuk az ausztrál Megascolides australis óriásgilisztaméter hosszú és 3 cm vastag. A kevéssertéjűek többsége kb faj ebbe a rendbe tartozik.
Lumbricus terrestris közönséges földigiliszta Hosszúsága cm között változik, a szelvényeinek száma Hengerded testének elülső része vastagabb, hátulsó része valamivel vékonyabb és hát-hasi irányban gyurusfergek nevei lapított. Detox kiegészítőt GNC vége fokozatosan kihegyesedő, hátulsó vége lekerekített. Gyurusfergek nevei hátoldal domborúbb és sötétebb ibolyás-barna színű, a hasoldal laposabb és világosabb színű.
Az ivarérett példányok jellemző képződménye a nyereg clitellummely a szelvények megduzzadt háti- és oldalrészeiből jön létre, a test többi részétől eltérő szürkés színe van. A szájnyílás a metastomium elülső és hasi oldalán nyílik, felülről befedi a fejlebeny prostomium. A test végén található a csúcsi helyzetű végbélnyílás. A hasítékszerű hím ivarnyílások a A kicsi és nehezen látható női ivarnyílások a A és szelvények határán latero-ventrálisan nyílnak a szabadba az ondótartályok.
A hím ivarnyílások és a nyereg között gyurusfergek nevei hosszanti barázda, az ún. A nyereg hasoldalán két hosszanti mirigyes megvastagodás, a serdülési dudor figyelhető meg. Minden szelvényen, a három első és az utolsó kivételével, latero-ventrálisan egy-egy pár kiválasztónyílás van.
A bőrizomtömlőbe beágyazva szelvényenként 4 pár serte található, két pár latero-ventrálisan és két pár latero-dorzálisan. A serték többé-kevésbé kinyúlnak a felszínre, kézi nagyítóval is láthatók és ujjal kitapinthatóak. A földigiliszta boncolása A gilisztát hátoldalával felfele bonctálba helyezzük, és gombostűvel rögzítjük a test elülső és hátulsó végét. A test elejét a 2. A gyurusfergek nevei középvonalában, a nyereg és az elülső testvég között, ollóval felvágjuk a bőrizomtömlőt, ügyelve arra, hogy a belső szervek ne sérüljelek gyurusfergek nevei.
A testfal két szélét gombostűkkel a bonctál aljához rögzítjük. A boncolás gyurusfergek nevei a belső szervek megfigyelése víz alatt történik.
Amint szétnyitjuk a testfalat legelőször a szelvényeket elválasztó válaszfalakat dissepimentumok tűnnek a szemünkbe. Ezek a vékony és átlátszó hártyák a testfal szétfeszítése során részben elszakadoznak.
15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek
Az előbél legelső szakasza az izmos falú, fehéres színű garat, ez a szelvényekben vékony hengeres nyelőcsőben folytatódik. A szürkés színű nyelőcső oldalfalában, gyurusfergek nevei gyurusfergek nevei 3 pár fehéres színű mészmirigy Morren-féle mirigy található.
A nyelőcsövet nagyrészt elfedik az ivarszervek és véredények. A nyelőcső végső szakasza kitágul, és a szelvényekben létrehozza a gömbded, vékonyfalú begyet.
